Az új Klinikai Vizsgálati Rendelet: Mi változik, miért, mikortól és hogyan?

2017. augusztus 06.

Az új uniós Klinikai Vizsgálati Rendeletet már 2014-ben elfogadták, és időközben hatályba is lépett, a szabályozás tényleges bevezetésére azonban csak azt követően kerülhet sor, hogy a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges uniós portál és adatbázis – független audit által is megerősítetten – teljes mértékben működőképessé vált. Az auditra várhatóan még 2016. augusztusában sor kerül, és a Rendelet alkalmazása 2018. októberében kezdődhet meg.

A klinikai vizsgálatok gazdasági és egészségügyi hatása óriási, ezért nagyon fontos, hogy olyan szabályozá­si környezet kerüljön megalkotásra, amely a klinikai vizsgálatok Európai Unióban történő lefolytatását előmozdítja, és támogatja. A cikkben a Rendelet megalkotásának hátterét és annak várható hatásait járom körül.

A Rendelet megalkotásának háttere
Az Európai Unió az elmúlt évek során vesztett a vonzerejéből a klinikai vizsgálatok területén. Míg globálisan a klinikai vizsgálatok száma az elmúlt évek során nőtt, az uniós tagállamokban csökkenő tendenciát mutatott.1 2007 és 2011 között a klinikai vizsgá­latok engedélyezése iránt benyújtott kérelmek száma 25%-kal csökkent az unióban. Ezzel egyidejűleg a klinikai vizsgálatok folytatásának költsége jelentősen megnövekedett, amihez jelentős adminisztratív teher is társult.2 A problémák egyik forrása, hogy a 2001-es Irányelv a klinikai vizsgálatok szabályozásának csak a kereteit rögzí­tette, az Irányelvet a nemzeti jogba át­ültető tagállami szabályozások között pedig jelentős eltérések vannak. A Rendelet azonban a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, egysé­ges szabályozást vezet be, amelyek célja egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a klinikai vizsgálatok engedélyezését és lefolytatását az unió­ban. A Rendelettől nem lehet eltérni, ugyanakkor bizonyos kérdéskörök szabályozása továbbra is tagállami hatáskörben marad (pl. kártalanítási mechanizmus részletszabályai). A Rendelet hatályon kívül helyezi a Klinikai Vizsgálati Irányelvet , azonban a rezsimváltást követően, a Rendeletben meghatározott átmeneti időszak alatt az Irányelv alkalmazandó azokra a klinikai vizsgálatokra, amelyek folytatása már megkezdődött, vagy amelyek engedélyezése iránt már kérelmet nyújtottak be.

A legfőbb változás: egységes fogalomrendszer
A Rendelet egységes fogalomrendszert vezet be a klinikai kutatások területén, elkülönítve a klinikai kutatá­ sok tágabb definícióján belül a klinikai vizsgálatokat, illetve a beavatkozással nem járó kutatásokat. A Rendelet csak a klinikai vizsgálatok engedélyezést és lefolytatását szabályozza. A Rendelet értelmében klinikai vizsgálat az olyan klinikai kutatás, amely során (i) a vizsgálati alanynak az adott terápiás stratégiába történő bevoná­sa előzetes döntésen alapul, amely nem egyezik az érintett tagállam standard klinikai gyakorlatával; (ii) a vizsgá­latigyógyszerek felírásáról a vizsgálati alany klinikai kutatásba történő felvételével egyidejűleg döntenek; (iii) a standard klinikai gyakorlat mellett a vizsgá­lati alanyoknál további diagnosztikai vagy monitoring eljárásokat is alkalmaznak. A fenti feltételek bármelyikének megvalósulása esetén a Rendelet hatálya alá tartozó klinikai vizsgálatról beszélhetünk. Új kategória lesz a kismértékű kockázattal járó klinikai vizsgálat, amely – a standard klinikai gyakorlathoz viszonyítva – csak minimális további kockázatot jelent a vizsgálati alany biztonságára nézve, ezért speciális, kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak majd az ilyen típusú vizsgálatokra.

Egységes eljárás, egy határozat
A Rendelet legfőbb újítása, hogy a jö­vőben nem a tagállamok hatóságaihoz kell a klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtani, hanem egy – jelenleg független auditra váró – uniós portálra kell majd feltölteni, megjelölve, hogy mely uniós ország(ok)ban kívánja a szponzor a klinikai vizsgálatot lefolytatni. Az értékelés folyamata is jelentősen átalakul, és a tagállamok közötti feladatmegosztásra épít azzal, hogy a szponzor által az érintett tagállamok közül kijelölt jelentéskészítő tagállam meghatározó szerepet játszik az érté¬ kelési eljárás lefolytatásában. Első körben a jelentéskészítő tagállam értékeli az engedély iránti kérelem valamennyi érintett tagállamot érintő részét a Rendeletben meghatározott szempontok szerint (vizsgálat minősítése, várt terápiás és népegészség¬ ügyi előnyök, vizsgálati alanyt érintő kockázatok és nehézségek, vizsgálati gyógyszerek gyártása és behozatala, címkézési követelményeknek megfelelés, protokoll megfelelősége). Az értékelő jelentés I. részének végleges változata a többi érintett tagállammal, illetve a szponzorral folytatott egyeztetések eredményeként készül el. Második körben az érintett tagállamok érté¬ kelik a kérelmet, szintén a Rendeletben meghatározott szempontok szerint, a saját területükre nézve (beleegyező nyilatkozat megfelelősége, vizsgálati alanyok juttatásban részesítése és kompenzációja, adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, vizsgálatban résztvevő személyek alkalmassága, vizsgáló¬ hely megfelelősége, kártalanítási mechanizmus megfelelősége), és ennek az értékelésnek az eredményeként készül el az értékelő jelentés II. része. Az értékelő eljárás végén – aminek főszabály szerint 60 napon belül le kell zárulnia – egyetlen határozat születik, amiben az érintett tagállamok engedélyezik, feltételekhez kötve engedélyezik vagy elutasítják a klinikai vizsgálatot. Amennyiben a jelentéskészítő tag¬ állam arra a következtetésre jut, hogy klinikai vizsgálat nem elfogadható, az valamennyi érintett tagállam által hozott következtetésnek tekintendő. Amennyiben azonban a klinikai vizsgálatot pozitív elbírálásban részesíti a jelentéskészítő tagállam, a Rendeletben meghatározott kivételes esetekben lehetőség van tagállami „opt-out”-ra, azaz a klinikai vizsgálat engedélyezésének megtagadására valamely érintett tagállam által. Ilyen kivételes esetnek minősül például, ha a vizsgálati alany a vizsgálat során az adott tag¬ államban a standard klinikai gyakorlathoz képest rosszabb kezelést kapna.

Adatbázis és transzparencia
A Rendelet megteremti a szabályozási alapjait az uniós klinikai vizsgálati adatbázisnak, amely adatbázis célja az érintett felek (tagállamok illetékes hatóságai, megbízó és hatóságok) közötti kommunikáció elősegítése mellett annak lehetővé tétele, hogy az uniós polgárok könnyen hozzáférjenek a gyógyszerekre vonatkozó klinikai információkhoz. A könnyű kereshetőséget segíti majd, hogy minden egyes klinikai vizsgálatot egyedi vizsgálati számmal azonosít az adatbázis. Lényeges és sokat vitatott újítása a Rendeletnek, hogy a klinikai vizsgálatok eredményéről kiterjedt tájékoztatási kötelezettséget ír elő a szponzor számára. A szponzor a klinikai vizsgálat összes érintett tagállamban történő lezárását követő egy éven belül köteles a klinikai vizsgálat eredményéről a Rendeletben meghatározott tartalmú összefoglalót benyújtani az uniós adatbázisba, függetlenül a klinikai vizsgálat eredményétől. Az összefoglalóhoz mellékelni kell egy, a laikus személyek számára is érthetően megfogalmazott összefoglalót, amelynek tartalmi követelményeit szintén rögzíti a Rendelet. Továbbá, amennyiben a vizsgálat célja egy gyógyszer forgalombahozatali engedélyének megszerzése, a forgalombahozatali engedély kérelmezője az eredmények összefoglalóján kívül a klinikai vizsgálati jelentést is köteles benyújtani az uniós adatbázisba harminc napon belül azt követően, hogy megadták a forgalombahozatali engedélyt, a forgalombahozatali engedély megadására vonatkozó eljárás lezárult, vagy a forgalombahozatali engedély kérelmezője úgy határozott, hogy visszavonja kérelmét. A Rendelet szerint az uniós adatbázis nyilvánosan (azaz akár a versenytársak által is) hozzáférhető, kivéve a Rendeletben meghatározott adatköröket, illetve eseteket. A Rendelet alapján a bizalmas üzleti információ védelme indokolhatja a nyilvánosság korlátozását, különösen a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének státuszára tekintettel, ugyanakkor a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő nyomós közérdek ezt felülírja. Az adatok nyilvánosságának a kérdéséről vélhetően lesznek még viták és értelmezési kérdések a jövőben, hiszen a túlzott mértékű transzparencia sértheti a cégek gazdasági érdekét. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a Rendelet a transzparenciát kívánja előnyben részesíteni az üzleti érdekekkel szemben.

Források
1.Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete(2014. április 16.) az emberi
felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
2. http://www.appliedclinicaltrialsonline.com/decline-clinical-trialscentral-and-eastern-europefluctuation-or-trend
3. http://ec.europa.eu/health//sites/health/files/files/clinicaltrials/2012_07/proposal/ 2012_07_proposal_en.pdf
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes
klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről
Dr. Berekméri-Varró Réka
 


Vizsgálataink
PET-CT

A PET-CT vizsgálattal tünetet még nem okozó kis méretű daganat is felismerhető, ezáltal lehetővé válik, hogy segítségével számos egyéb vizsgálat elkerülhető legyen. Részletek...

Cardio-CT

Központunkban működő egyik legmodernebb sokszeletes CT berendezés a milliméternél is vékonyabb szeletekben készít képeket a mozgó szívről. Részletek...

Tüdőszűrés CT-vel

Az alacsony sugárdózissal készült tüdő CT vizsgálattal a röntgenfelvételen még nem látható gócok is felismerhetők. Részletek...

Legfrissebb híreink
Információk
Tanúsítványaink